Archívum

Blos-Jáni Melinda doktori értekezésének nyilvános védésére kerül sor 2012. május 21-én 11.00 órai kezdettel a BBTE Bölcsészettudományi Karán, a Popovici teremben. Dolgozatának címe: A mozgókép domesztikációja családi kontextusban. Antropológiai vizsgálat. Irányító: dr. Keszeg Vilmos egyetemi tanár.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület szervezésében bemutatják az Emberek és kontextusok című sorozat két legújabb kötetét. Bemutatásra kerülnek:

Keszeg Vilmos: Történetek és történetmondás Detrehemtelepen

Nagy Julianna: Miért nem lehettem költő? Egy mezőségi parasztasszony narratívumai. Sajtó alá rendezte: Ozsváth Imola

A köteteket bemutatják: Pozsony Ferenc és Vida Erika

 A könyvbemutatóra 2012. május 21-én, hétfőn 18 órakor az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában (Jókai/Napoca utca 2–4) kerül sor.

A kiadványok a helyszínen kedvezményes áron vásárolhatók meg.

Dr. Küllős Imola vendégtanár előadásaira 2012. április 23-27. között kerül sor. Az előadások helyszíne: a Kriza János Néprajzi Társaság székháza (Croitorilor u. 15. szám).

Órarend:

Tematika:

1. A populáris kultúra és a közköltészet fogalmának definiálása. Népköltészet, közköltészet, irodalom. A (világ)irodalom és a nemzetközi folklór nyomai a magyar közköltészetben.  A folklorizáció és folklorizmus jelensége (pl. Amade László, Pálóczi Horváth Ádám, Csokonai Vitéz Mihály és Arany János költészetében.)

2. A kora újkori és újkori magyar világi közköltészet általános jellemzése, forrásai és megjelenési formái, közvetítő csatornái a XVI-XIX. sz-ban: (kéziratos énekeskönyvek, protestáns kollégiumi diákköltészet,  iskoladrámák, kalendáriumok, ponyvák, ). A kora újkori magyar közköltészet vizsgálatának fontossága, célja, eddigi eredményei.

3. A legfontosabb XVII-XIX. századi  publikált kéziratos énekköltészeti ill. iskoladráma gyűjtemények és forrás-antológiák. A Stoll-bibliográfia. Primer és szekunder versgyűjtemények. A közköltészeti műfajok csoportosítása tartalmuk ill. funkcióik szerint. Az újkori magyar közköltészet és a 19-20. századi népköltészet viszonya. A szövegvariálódás típusai.

A népi kéziratosság verses műformái a XIX-XX. században (nótáskönyv, halotti énekeskönyv, katonakönyv, vőfélykönyv). A Kopácsi énekeskönyv (Stoll 1240. sz.) és a Makói énekeskönyv (Stoll 1267. sz.)

4-5. A magyar világi közköltészet néhány jellegzetes témája, műfaja és a szájhagyományozó folklór: a régi lakodalmak oktató és mulattató költészete: hazugságversek, vőfélyrigmusok; csúfolók, szertartás- és ima-paródiák, -travesztiák; latorköltészet és betyárfolklór; szokásköltészet, szerelmi és erotikus dalok.

2012. március 31-én, 9 órai kezdettel kerül sor a Kriza János Néprajzi Társaság székházán megrendezett, AZ ERDÉLYI TÁJHÁZAK FEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI című konferenciára. A szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak.

2012. március 21-én, szerdán 16 órai kezdettel Makkai Béla, a Károli Gáspár Református Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, a Magyar Néprajz és Antropológia Intézet vendége tart előadást Migráció, akkulturáció, asszimiláció a XIX-XX. századi magyar-délszláv interetnikus kapcsolatokban címmel, a BBTE Bölcsészettudományi karán, a Popovici teremben (Kolozsvár, Horea út 31.).

Dr. Papp Nóra vendégtanár Etnofarmakobotanika előadásaira 2012. március 16-án és 23-án, tömbösítve kerül sor.

Az előadások helyszíne: a BBTE BTK 240-es előadóterme.

Órarend:

2012. március 16. (14.00-15.40, 240-es terem)
1. Kolostori gyógyászat: régi és mai kolostorkertek gyógynövényei
2012. március 16. (16.00-17.40, 240-es terem)
2. Etnobotanikai adatok a dél- és észak-amerikai (indián), közép-amerikai, afrikai, ázsiai (Kína, Japán, India, Tibet) és mediterrán (görög, olasz, spanyol, portugál) régióból
2012. március 23. (14.00-15.40, 240-es terem)
3. Botanikai illusztrációk régen és ma: a gyógynövényábrázolás jelentősége korabeli orvosbotanikai művekben és a mai tudományokban
2012. március 23. (16.00-17.40, 240-es terem)
4. Etnobotanika és etnofarmakobotanika. A gyűjtések jelene, mai lehetőségei, szükségessége és jelentősége napjaink gyógynövénykutatásában

Virtuális séta a Székely Nemzeti Múzeumban: http://www.sznm.ro/sznm.php?o=zabolai_romanok

A Magyar Filozófiai Intézet vendégtanári programjának keretében Tengelyi László professzor (a Bergische Universität Wuppertal tanára), a magyar és a nemzetközi fenomenológiai mozgalom ismert képviselője tart előadásokat március 12-én, hétfőn és 13-án, kedden a kolozsvári BBTE Főépületében.

Az előadások címei és a helyszínek:

Március 12-én 18:30-tól: A cselekvés narratív értelmezése (Főépület, 11-es terem)

Március 13-án 14 órától: Necessity of a Fact in Aristotle and in Phenomenology (Főépület, Francois Chamoux- terem)
(közlemény)

Dr. Kinda István, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum néprajzos-muzeológusa 2012. február 5-én a pávai református imateremben népes közönség előtt mutatta be Páva – tanulmányok egy orbaiszéki faluról című kötetet. A Kriza János Néprajzi Társaság és a Csángó Néprajzi Múzeum által megjelentetett, Jakab Albert Zsolt és Pozsony Ferenc által szerkesztett kiadvány a Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Néprajz és Antropológia Intézete által szervezett terep- és levéltári kutatásokból született meg. A tanulmányok szerzői fiatal erdélyi és magyarországi antropológusok, néprajzosok, muzeológusok, nyelvészek, művészettörténészek és földrajzosok.  

A közelmúlt magyar néprajztudományának "nagy vállalkozása", a népi kultúra szintézisét adó nyolcrészes Magyar néprajz című sorozat most megjelent, utolsó hiányzó kötetével ismerkedhettek meg az érdeklődők az MTA Könyvtárában tartott bemutatón. Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke méltatta az elkészült művet, amelynek létrehozásában a néprajzkutatók két nemzedékének meghatározó tagjai vettek részt.

"Egy nemzet mindennapjainak történetéről, egy nép életrajzáról kaphatnak átfogó képet mindazok az érdeklődők, akik átlapozzák a 26 év munkája nyomán napvilágot látott sorozat egyes köteteit" – fogalmazott Pálinkás József a Magyar Néprajz I. 1. Táj, nép, történelem című – a sorozat első, de időrendben utolsónak megjelent - kötetének bemutatóján. Mint mondta, a könyv lapjait forgatva örömmel fedezte fel a mindennapi élet legapróbb eseményeinek tudományos igényű feltárását, felmenőink életkörülményeinek, lakókörnyezetének, öltözködési, étkezési szokásainak részletes leírását. Az elnök szerint e tények ismerete szorosan hozzátartozik egy nép "életrajzához", amelyet a nyolc részben és kilenc kötetben megjelent Magyar néprajz sokrétű megközelítésben tár elénk. "A gazdagon illusztrált könyv kiválóan alkalmas rá, hogy a tanárok felkeltsék diákjaik érdeklődését egy-egy kor iránt" – ajánlotta Pálinkás József a művet a pedagógusok figyelmébe. A megújuló akadémiai intézményhálózatban az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont részeként működő Néprajztudományi Intézet munkatársainak pedig a Magyar Néprajz immár teljessé vált sorozatának megírásához hasonló kihívást jelentő feladatot kívánt, amellyel a jövőben is hozzájárulhatnak a magyar történelem és kultúra jobb megismeréséhez.

     Közművelődési jelentősége mellett a sorozat nemzeti identitást erősítő szerepét hangsúlyozta a távolmaradása miatt gondolatait levélben összegző Kósa László akadémikus szavait tolmácsoló Szilágyi Miklós, az MTA doktora. A magyar néprajztudomány fejlődését, valamint az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent sorozat születésének körülményeit felidézve kiemelte: a kötetek jelentősége messze túlmutat a néprajz szakterületén.

     "A Magyar néprajz szerzői magasra tették a mércét a további munkához" – fogalmazott Borsos Balázs, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének igazgatóhelyettese. Az MTA doktora Pálinkás József szavaira válaszolva biztosította róla az Akadémia elnökét: napjaink kutatói nemcsak hogy érzik a kihívást, de meg is kívánnak felelni neki.

     A néprajztudomány "nagy vállalkozásának" számító, több mint nyolcezer-háromszáz oldalt kitevő Magyar Néprajz sorozat Paládi-Kovács Attila akadémikus által vezetett tízfős szerkesztőbizottsága – amelyből heten sajnos már nem érhették meg az utolsó kötet megjelenését – és száztizenöt szerzője az egyes tematikus kötetekben a néphagyományról, a népi életmódról és műveltségről szóló ismereteink eddigi legátfogóbb összegzését adja.

Forrás: www.mta.hu